Először is kellett hozzá keresni egy normális fogorvost, ami ugye nem könnyű egy szigeten. Találtunk egy helyes, középkorú illetőt, Dr. Mallernak hívják. Mint tegnap munka közben is láthattam, módfelett tapasztalt, ilyen kisgyerekeknél is. Ami pedig Lillust illeti: Ő VOLT A NAP HŐSE!
Nekem ugyancsak felnőttkoromban húzták ki fogamat, így voltak emlékeim a dolog fájdalmáról. Lillusnak jó előre elmagyaráztuk, hogy mi fog történni. Varázskenőcs, szuri, húzás a sorrend. Persze a tű rövid látványára jól megijedt, de aztán végül megengedte a szúrást. Utána kapott még egyet, hogy a következő vérzés ne legyen túl vészes, ezt egész jól tűrte. Utána jött a haddelhadd. Én csak fogtam a kezét, s mivel maga a húzási művelet 1,5 másodpercig tartott- ezt azóta sem értem-, de alig láttam belőle valamit. Nagyon kemény hiszti következett utána, de tíz perc alatt végül megnyugodott.
Ezután kezdődött az érdekes rész. A doki azt mondta, hogy még a fájdalomcsillapitó hatásának kimenetele előtt adjak Lillának kanalas fájdalomcsillapítót. Folyamatosnan kérdezgettem a kisasszonykát efelől. Még este is! Egyszerűen nem kért, azt monda, hogy nem fáj neki! Ez hihetetlen számomra. Ahhoz ragaszkodott csak, hogy a fog helyére tegyük egy folyamatosan cserélt gézt/papirzsepi gombolyagot, a vérzés miatt. De estére már nem is vérzett. Szóval nem győzök csodálkozni. Ja, és este, mikor Attila barátunk hívott, már ragyogva és büszkén mesélte "fogas kalandját" a telefonba.
Naszóval, ezért nem írtam még Lillusról. Azt mondhatom, hogy ő a legegészségesebb egyébként a gyerekek közül, szinte soha nem beteg. Viszont nyár óta eléggé rájár a rúd. Először ugye a kéztörése nyár közepén, aztán ez a fog mizéria, két héttel ezelőtt pedig a legklasszabb muri, a kukoricalabirintus felfedezése közepette, megcsípte a kézfejét egy darázs. De a kis megijedt sírás után azt is hősiesen tűrte! Klassz csaj:)
Tényleg az. Az iskola kezdése óta annyira megnövekedett a felelősségérzete, hogy a fogorvosi vizitek alkalmával az volt a legfőbb gondja, hogy nehogy késsen, kimaradjon az iskolából. (Azért tegnap jól elvoltunk kettecskén otthon, élvezte:)))
Érdekes módon az iskolával nem, de a tanítónővel az elején voltak bizalmi gondjai. Talán látta, hogy Gréti tanítója fiatalabb, csinosabb, kedvesebb teremtés, talán Lillus eleve kissé hűvősebb idegenekkel. Mindenesetre kellett legalább egy hónap, míg Mrs. Brechlin elnyerte Lilla Bárónő bizalmát. Pedig ő is egy tündér:) Hihetetlenül tapasztalt, átgondolt pedagógus.
Ahogy múltkorjában beszélgettem vele, kiderült, hogy Lilla messze vezet az osztályban írás-olvasás tekintetében, ami ugye azért meglepő mert nem az anyanyelve. Persze annyi fórja van, hogy ő azért január óta magyarul már simán veszi ezeket. Tegnap például kipróbáltuk az új gofrisütőnket, s sok receptet egyesitve próbáltunk ki egy sajátot, aminek végig leírta hallás alapján a részleteit:)
Bringázás szempontjából egyértelműen veri az egykori Samu teljesítményét, úszásból pedig kb. ugyanott tart. 5-6 kilométert gond nélkül végigteker, most már Samu kerékpárján is! Minden segitség nélkül úszik és bátran használja a búváruszonyokat is. Szeptember óta járnak balettozni és zongorázni is a lányok, amit főképp Lillus élvez. A legérdekesebb a zongora, múlt héten megtanulta kivűlről játszani a Hull a pelyhes cimű slágert, s nagyon büszke új tudományára!
Kezdenek barátnői lenni az osztályban, egyiknek még rajzot is küldött haza, mikor az beteg volt, a másikat pedig hétvégére szeretné meghívni hozzánk. Szóval alakul a molekula.
A sírdogálások számát és hosszát tekintve még mindig messze megelőzi a családi mezőnyt. Nyilván lehet ebben figyelemfelkeltés is- hisz a másik kettő mellett verbálisan elég nehéz érvényesülni, gyakorlatilag nem jut szóhoz Szegényke. Lehet benne valós érzékenység, szorongás, mostanában pedig rengetegszer a kinevetéstől való félelem, azt nagyon utálja, ami természetes, S persze, van benne végül, de nem utolsósorban egy jó adag Blaha Lujza-vér. Hihetetlen jó színésznő. Tényleg nehéz rajta néha kiigazodni. Simán lehet, hogy éppen utál téged, vagy haragszik, de rádmosolyog. Lehet, hogy angyali arcot vág egy előre kitervelt, komisz csínytett után, amit persze ő követett el (pl. szokásos: ő hecceli fel Samut az asztalnál).
Amiben kezd egy kicsit magára maradni az a csajos dolgok iránti rajongása. Miután Gréti a fiús cuccok iránt érdeklődik, egy Barbie, vagy tündéres mesefilm megtekintése csak komoly harcok után lehetséges számára. Szerencsére a gyerekek maguktól felállítitottak egy hetirendet, amiben mindenkinek megvan a saját kívánságnapja, amikor ő választhat mesét- ha marad rá idő este.
Az egyetlen dolog, ami miatt aggódom néha, az a soványsága. Vannak ruhák, melyeket Gréti már rég kihízott-kinőtt, de Lillus ragaszkodik hozzájuk, megnézegettem őket. A legtöbbje 3 éveseknek való! Tehát legalábbis ami a felsőrészt illeti, az még simán ráfér a törzsére, ami egy átlag háromévesre, ha ki is lóg belőle keze-lába. Dehát, persze egy szót se szóljon egy született girhes rosszevő volt-gebe, tudom-tudom..... Legalább a testmagassága rendben van. Lehet, hogy modell lesz???:)))
A néha arisztokratikus viselkedés, a szép ruhák iránti rajongás, a sminkelés iránti érdeklődés, csinos pofi, és a balettos tartás megvan már hozzá::)))
Folyt. köv. egyebekről:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése